10.rész

sziasztok itt a 10.rész. Bocsánat hogy sokat kellet rá várni de nem tudtam hogy télleg akarjátok-e hogy hozzam az új részt. De írtatok páran tehát most ittvan. A blog új külsőt kapott és köszönöm a fejlécet Vikinek <3
remélem tetszeni fog. 5 komment után jön a következő igérem nem fogok késni   és aki még nem iratkozott fel azt kérem hogy most tegye meg xx

meghallgattam a számot nagyon tetszett de nem lehet ez a kapcsolat lehetetlen. Lecsuktam a laptopot és lementem a partra kiszelősztetni a fejem kellett a levegő és nem akartam felkelteni Hannát a sírásommal.
Mikor kiértem a szél végig ment a testemen. De jó érzés volt egy kicsit sétáltam mikor oda értem a "helyemre" leülltem és gondolkodtam. Mért történik ez? Mért kellett megismernem? Mért kellet azt mondja hogy fontos vagyok neki? Mért kell hazamenjek és itt hagynom mindent ami fontos? MÉRT? Fejemet a lábamra hajtottam és néztem a tengert enyhén hullámzott. Egy kicsit fújt a szél testem beleborzongott. Hajam a szemembe hullott és eltakarta az arcom. Éreztem hogy valaki leült mellém és átölelt nem tudtam kiaz mert nem láttam. Eltűrtem a hajam és Austin-t pillantottam meg. Nem szóltam semmit. Nem akartam és nem is tudtam volna mit mondani. Egy pár percig csak ültem a karjaiban mire megszólalt.
-Hallotad a dalt? -kérdezte és kisimitotta a szememből a hajszálakat. Felemeltem a fejem és a szemébe néztem. -Igen nagyon jó szám. -adtam neki rövid választ. Nem akartam belemerülni ebbe a témába újra. De éreztem hogy ezzel még nem lesz vége ennek a beszélgetésnek.
-És hogy tetszett? Hiszen neked írtam még sosem írtam ilyen gyorsan egy dalt sem de most csak úgy jöttek a gondolatok és persze a szavak. A kapcsolatunkból merítettem ihletet. -tudtam hogy még nincs vége ennek a beszélgetésnek de talán jobb is most túl esni rajta mint hogy ezen rágódjak majd egész este.
-nagyon tetszett. -válaszolam és kibújtam a karjai közül próbáltam felállni hogy elmegyek de vissza húzott.
-ne menj el kérlek nem mehetsz így el. -mikor ezt kimondta még jobban el akartam menni hiszen előre láttam mi lenne ha... összejövünk és egy hónap múlva majd ugyan ezt mondaná nekem. abba belehalnék. (most is közel jártam hozzá). Könnyeimet vissza fojtva mondtam neki. -nézd én is kedvelek hiszen tudod de semmi jövője a kapcsolatunknak. Egy hónap múlva haza megyek és talán soha többé nem látlak nem akarom ezt érted. -és itt már nem tudtam vissza fogni a sírást bőgtem, mire átkarolt én pedig a vállába fúrtam a fejem mire szorosabban szorított. -tudom de megoldjuk hidd el. -és nem tudom hogy mért vagy hogy minek köszönhetően de felemeltem a fejema szemébe néztem  és megcsókoltam. Annyira jó volt ŐT csókolni. Lepkéket éreztem a gyomromban és a lábam fellibbent (tudjátok mint a filmekben) mikor szét váltunk bele nézett a szemembe és láttam hogy télleg fontos vagyok neki. És ő is az volt nekem. És már nem is érdekelt hogy milesz egy hónap múlva. -éljünk a mának -mondta és átöltelt leültünk a parton és néztük a napfelkeltét hiszen már 5 óra volt. (gyorsan elment ez az éjszaka) De jól végződött.

nem vagyok biztos benne hogy jó-e ez a blog.. vagyis értitek nem tudom hogy tetszik-e nektek, szeretném ha több feliratkozó lenne. és több kommentelő. megoldható?:)
ui. ezt a blogot most kezdeném nézetek be. és komi ha olvasnátok:) http://justfriendormore.blogspot.hu/

9.rész

Itt a folytatás!:) Remélem tetszeni fog. és 5 kommiután jön a 10.rész :) Jó szórakozást :)






Hannával nagyban készülődtem  és egy egyszerű de azért szép ruhát választottam. Nem tudtam hova fogunk menni de Miamiban mindig meleg van ezért ez mellett döntöttem:

                                                                                           

remélem Austinak is tetszeni fog. Mivel már majdnem annyi volt az idő amit megbeszéltünk ezért leülltem a kanapéra amíg vártam Austinra. 10 perc múlva kb csörgött a telefon ő volt az hogy kint vár. Elindultam ki és

Austin már az kapuban állt. Mikor kiértem átölelt és köszönt. -Szia nagyon jól nézel ki! -mondta amitől tuti

elpirultam. -Szia köszönöm. Ez kedves tőled -mondtam még mindig elpirulva.   -na indulhatunk? -kérdezte     -persze de most már elmondod hova megyünk? -kérdeztem mosolyogva                                                      -nemlehet meglepetés. De remélem tetszeni fog. -mondta       -rendben de akkor induljunk -mondtam és elindultunk kb. 20 percig sétálgatunk közben nem nagyon beszéltünk de amikor oda értünk nagyon meglepődtem. Fantasztikusan nézet ki az a hely. És Nagyon tetszett! Imádtam.

-na megérkeztünk remélem éhes vagy -mondta

-ez fantasztkus. ezt télleg nekem szervezted?? -kérdeztem döbbenten, nem tudtam elhinni hiszen ez egy valóra vált álom. -remélem hogy tetszik és persze hogy neked szerveztem hiszen megérdemled. -mondta és tuti hogy megint elpirultam. közelében egyre gyakrabban. leülltünk az asztalhoz és beszélgettünk. Elég sokat mert mikor észre vettük már naplemente volt. -Amugy tudod mért hívtalak ide? -kérdezte amin meglepődtem mert honnan kellett volna tudnom?  -nem de mostmár elmondhatnád. -mondtam és közbe egy félénk mosolyt küldtem felé nem tudtam mit is akar de érdekelt nagyon!! -hát már egy ideje mindent együtt csinálunk és én nagyon szeretek veled lenni.-kezdte -igen énis nagyon szeretek veled lenni. -mondtam        -igen na szóval azt szeretném mondani hogy.. nekem többet jelentesz mint barátot. na végre kimondtam. -mondta és nagyon meglepődtem rajta. meg sem tudtam szólalni hirtelen. -na mit szólsz hozzá.? te hogy érzel? -kérdezte és nem számitottam erre a kérdésre. -nekem nagyon fontos vagy és nekem is több mint barátság de.. -mondtam mire ő lehajtotta a fejét. -DE mi? -kérdezte és ki hangsúlyozta a DE szócskát -de elmegyek 1 hónap múlva és talán soha többé nem láthatlak és abba belehalnék. -mondtam és legördült egy könnycsepp az arcomon. mire ő letörölte a hüvelykujjával és megszólalt. -ne sírj kérlek!! tudom hogy elmész de amíg itt vagy kérlek használjuk ki az alkalmat! Soha többé nem találok még egy ilyen fantasztikus lányt mint te. Ezt őszintén mondom. és lehet elmész de megyek hozzád. Beszélünk a neten, telefonon, webcamerázhatunk is. Tudom hogy az nem ugyan olyan de jövö nyáron eljössz újra vagy ha szünet van a suliban. -mondta mire még jobban sírni kezdtem. és ő átkarolt. -Annyira jól esik ez tőled. És én sem találnék még egy olyan embert mint te. Nagyon örülnék ha télleg veled járhatnék de ez a távolság megölne. A világ másik végén lakom. és nem is biztos hogy jövök jövő nyáron is. Talán soha többé nem találkozunk és ez így még nehezebb lenne ha összejönnénk de ezt te is tudod. Maradjunk inkább barátok. -mondtam és már szinte bőgtem. -Lorena kérlek ne! Ne mond ezt! Tudom hogy messze laksz de hiszem hogy együtt lehetünk és nem csak a nyáron. -mondta és még szorosabban átkarolt. -Austin ne! Tudod hogy ez így nem lesz jó. -ki szabadultam az öleléséből és elindultam. -Most hova mész? -kérdezte  -Holnap beszélünk de egy kicsit gondolkoznom kell ezen az egészen remélem megérted. -mondtam és elindultam. -Rendben megértelek. -mondta és elmentem. Sétáltam haza és végig sírtam mikor haza értem már nem volt fent senki. Halkan felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyamra. és csak sírtam. nem hiszem el hogy Austintól a távolság szakít el. De nem járhatunk mert akkor csak nehezebb lenne minden. -Héjj haza értél? -kérdezte Hanna mire gyorsan letöröltem a könnyeim és válaszoltam. -Aha de alszom mert fáradt vagyok. -probáltam lerázni. Nem tudtam volna erről most beszélni. -Nem aludhatsz! mesélj mivolt. -mondta izgatottan és felüllt -Várj te sírsz. Mért sírsz? -kérdezte közben oda jött és átkarolt. -Nem sírok. -hazudtam. -ne hazudj mond el. Megbántott? -kérdezte   -nem dehogy. Azt mondta többet érez mint barátság. -mondtam  -és ez azért rossz mert? -kérdezte  -azért mert 1 hónap múlva elmegyünk és soha többé nem találkozunk és ha összejövünk akkor rosszabb lesz. Nehezebb lesz minden. -mondtam -értem én de mért ne találkoznátok? eljön hozzád. beszélhettek telefonon és a neten is. -mondta amit ma már 2x hallok .-őis ugyanezt mondta de a távkapcsolatok nem működnek te is tudod. -mondtam. -értem de gondold ezt még át. -mondta majd vissza ment az ágyába látta hogy most nem nagyon akarok beszélgetni. -köszönöm- mondtam  mosolygott egyet és becsukta a szemét. Nagyon szeretem Hannát ő télleg igaz barát. Fent voltam egész este. nem tudtam aludni. kb. hajnali 4óra volt mikor még mindig fent voltam ezért felmentem twitterre és Austin kitett egy bejegyzést amitől még rosszabb kedvem lett.  @AustinMahone nagyon tetszik egy lány és meg mondtam neki de ő csak barátkozni akar. ezért írtam hozzá egy dalt. @Lorenaa What you're say You're Just a Friend?  http://www.youtube.com/watch?v=Po3h5nObU50  

  

8.rész

Na most már beindulnak az események.:)) remélem télleg tetszik nektek a blog:) ja és lenne egy kérdésem: ti szeretitek ha van benne perverz rész? :D *mert ha igen akkor majd lesz!:D Holnap folytatom:). és remélem tetszeni fog nektek :)



                                                                                                                         


Hannával elmentünk vásárolni. Vettünk egy csomó új cuccot. Aztán később elmentünk a partra. Sokat beszélgettünk és nevetgéltünk.
-és mivan Austinnal? mostanában mindig együtt vagytok és nem meséltél semmit -kezdte Hanna a parton fekve
-hát semmi csak barátok vagyunk azt hiszem -mondtam igazából télleg nem tudtam mivan köztünk
-azt hiszed? szóval bejön neked? -kérdezte
-persze hogy bejön hiszen ő Austin Mahone de nem hiszem hogy ez komoly dolog lenne. hiszen nem is közeledett felém úgy. És amugy is ha lenne is valami tök mindegy hiszen nemsokára megyünk haza és minden véget ér. -mondtam és probáltam vissza folytani a sírást hiszen hiányozni fog Miami- Hanna és Austin is nagyon.
-értem na de menjünk be a vízbe. -felállt és rögtön húzott magával a víz felé. Örültem neki mert legalább nem kell erröl beszélgetni

*másnap*
Reggel kb. 9-kor felkeltem mivel Hanna elhúzta a függönyt. Lementünk reggelizni aztán vissza mentünk a szobába és átöltöztünk.  Délelött nem nagyon csináltunk semmit.
De olyan 2-óra fele csörgött a telefonom
-halo -szolltam bele
-szia Lorena miujság? -szólt bele Austin a telefonba
-ááh semmi. és veled? -kérdeztem
-semmi csak azért hívlak hogy lenne kedved ma eljönni velem valahova?
-persze és hova? Hanna is jöhet?
-az legyen meglepetés. és hát arra gondoltam hogy csak ketten leszünk szeretnék valamit megbeszélni veled.
-oké jolvan akkor hánykor és hol?
-érted megyek 1 óra múlva úgy jó?
-persze akkor később szia -montam és mosolyogtam bár tudtam hogy úgysem látja
-rendben szia babe -és éreztem hogy kirázz a hideg mikor ezt mondta. nem tudom mért de jó érzés volt.
akkor észre vettem hogy már kinyomta  atelefont de én még mindig a fülemhez tartottam. (fura vagyok)
-kivel beszéltél? -jött be Hanna a szobába
-Austinnal szeretne ma velem találkozni 1 óra múlva valamiről szeretne velem beszélni
-értem és hova mentek?
-nem tudom azt mondta meglepetés.
-értem de akkor indulj készülődni!!
-megyek de segíts!
-segítek

7.rész

sziasztok egy kicsit késtem a résszel de nem nagyon értem rá! remélem azért tetszik nektek:) ja 5 rész és kövi és most pontos leszek:) igérem. 

Hannával megbeszéltem a dolgot és elmegyünk grillezni a fiúkkal.
Később Austin hívott és mondta, hogy nála leszünk az udvaron. Hannával sokat készűlödtünk. Végül én egy rövidnadrágot vettem fel és egy toppot, és Hanna is mivel Miamiban meleg van. Ez az egyik oka amiért imádom. 3-ra beszéltük meg Austinék háza előtt. Mikor oda értünk Alex kijött a kapuba és behívott minket.
-Sziasztok már vártunk titeket. Jól néztek ki. -mondta kedvesen Alex
-szia köszi ez kedves tőled -mondta Hanna
-na menjünk be -válaszoltam nevetve
mikör beértünk Austin épp a konyhában volt és a húst fogta ami még nyers volt. Szóval gondoltam hogy majd ezt fogjuk megsütni.
-Sziasztok azt hittem sosem értek ide. -mondta Austin kezében a hússal
-szia 3 óra 10 perc van -válaszoltam
-igen 10 percet késtetek. De megbocsájtok -mondta mosolyogva
-Ez nagyon kedves tőled. -válaszoltam nevetve
-Na segítsetek -adta az utasitást Austin
-Jólvan és mit? -kérdezte Hanna
-Te és Alex menjetek és csináljátok be a grill-t mi addig megcsináljuk a húst.  -adta a parancsot és máris indultak
-na és mit csináljak? -kérdeztem mikor kimentek Hannáék.
-Segíts megcsinálni ezt a húst be kell kenni ilyen ízéval -adta a nagyon értelmes választ
-oké -mondtam mintha értettem volna amit mond
megcsináltuk a húst és közbe beszélgettünk. mikor kész lett kimentünk és rátettük a grillre mivel Hannáék már kész voltak. Megsüttötük a húst és ettünk. Vagyis probáltunk de a két srác nem nagyon bírtak magukkal. Egyfolytában nevettetek minket és szórakoztak ami miatt nem tudtunk enni.
Már 6-óra volt és még mindig nagyon jó idő ezért Austin kitalálta hogy menjünk le a partra de Alex nem tudott jönni mert dolga volt. Ezért 3-an mentünk. Mikor oda értünk a partra én leülltem a homokba és néztem ahogy Austin próbál kézen állni a parton (énsem értettem) Hanna mellettem üllt és nevettünk a hibbant srácon. fél óra múlva Hanna azt mondta hogy fáradt és hogy haza megy mondtam hogy vele megyek de azt mondta hogy nem kell maradjak nyugodtan. Mondtam hogy oké de ha hazaér hívjon. megigérte hogy hívni fog és elment. Austinnal maradtunk és sokat beszélgetüünk mikor megfogott és felemelt.
-és most bedoblak a vízbe -kiabálta
-neee léci nem akarok vízes lenni. -síkitoztam
-rendben de akkor ne kiabálj -mondta és letett aztán a földön feküdt a nevetéstől.
-Héj most mivan? -kérdeztem
-semmi csak vicces ahogy kiabáltál -mondta
-nem is,, -mondtam durcásan
-jó na gyere ide. - oda jött és átkarolt jó érzés volt. nagyon jó érzés.

*2hét múlva*
2 hete mindennap együtt vagyok Austinnal. Kicsit hanyagoltam is Hannát amiért nagyon rossz érzésem volt de annyira jó volt Austinnal lenni. Télleg jóbarátok lettünk. De már Augusztus volt és nemsokára haza megyek és talán soha többé nem találkozunk. De erre nem is akarok gondolni, a jelszavam "Élj a mának"
tehát nem foglalkozom ilyennekkel.
Otthon ülltem és ezeken gondolkodtam mikor Hanna bejött a szobába.
- mit csinálsz? -kérdezte
-csak gondolkozzom -mosolyogtam rá
-csinálunk ma valamit vagy már van terved? -kérdezte mikor ezt kimondta nagyon rosszul éreztem magam
amiért hanyagolom őt. hiszen vele sem nagyon fogok találkozni mivel nagyon messze lakik és ő a legjobb barátnöm.. büntudatom volt
-semmit ma veled töltöm a napot -mondtam mire ő mosolygott és kérdezte
-akkor mitcsinálunk?
-csajos nap! vásárlás, napozás, dumcsi
-benne vagyok!

nem rész

Sziasztok:) Ma van Austin szülinapja. 17 éves lett:) Nagyon Boldog Szülinapot Austin <3 Nagyon imádlak:)
ÉS az elöző részhez még írjatok 1 hozzászólást és akkor jön ma az új rész:) puszi

6.rész

Bocsi hogy rövid lett a rész de kicsit fáradt vagyok. 5 komment és jön a következő rész.! :) Remélem azért tetszett :) ja és Boldog nyuszit nektek ♥





felöltöztem és elkészülődtem. Már sokkal  jobban voltam a tegnap este történtek miatt.
Egyszer csak csörögni kezdett a telefonom.. Hanna volt az.
-szia Lorena mikor jössz haza? már nagyon aggódunk érted.
-szia óó igen indulok haza nemsokára megyek.
-jólvan de siess mert a szüleid nagyon aggódnak.
-rendben puszi. -mondtam majd letettem
-Héj mi a baj? mitörtént? -kérdezte Austin
-semmi csak a szüleim aggódnak. Haza kéne mennem. Elhalaszthatnánk a délutánt?
-persze. Akkor induljunk haza kísérlek.
-rendben köszönöm.
lementünk a földszintre Austin anyukája már elment otthonról dolgozni szóval ketten voltunk. Kimentem az ajtón Austin jött utánam és bezárta az ajtót.
hazafelé sétáltunk közbe szinte egy szót sem szóltunk.
mikor oda értünk Asustin megállt az ajtó előtt és elakart búcsúzni. De vissza húztam.
-várj télleg nagyon köszönöm amit tegnap értem tettél. És hogy nem mondtad el senkinek. Nagyon hálás vagyok neked. -mondtam és lehajtottam a fejem
-ugyan ezt nem kell köszönöd. Örülök hogy segíthettem és máskor nagyon vigyázz magadra vagy hívj fel és elkísérlek ahova csak menni akarsz -mondta nevetve
-jó majd észben tartom -mondtam és én is nevettem
-na de menj be mert már aggódnak érted. Akkor majd beszélünk szia
-rendben köszönöm és szia
átkaroltuk egymást és úgy búcsúztunk el. Annyira jó volt átkarolni és érezni a fantasztikus illatát.
Austin elengedett és elment még integettem egyet és bementem a házba mikor beértem Hanna és apa is oda állt elém, hogy mért nem jöttem haza. És mért nem szóltam nekik.
-Csak Austinnal sokat beszélgettünk és elment az idő. Aztán mikor ránéztem az órára már 10-óra volt és mondta hogy ne menjek egyedül haza ilyenkor már. Ezért elküldött zuhanyozni és ő addig felhívott titeket. Ennyi.  -hazudtam. de mégis mit mondtam volna? bocsi de majdnem megerőszakoltak és Austin pont arra járt ezért megmentet többé nem fordul elő?? ez furán hangzott volna és tuti hogy nem engedtek volna sehova többet. szóval ez volt a legjobb megoldás.
-oké de máskor előbb szólj mert nagyon aggódtunk érted. Amugy nem vagy éhes? -mondta apa
-rendben. Nem köszi már ettem most felmegyek a szobámba. -mondtam és elmentem
Hanna jött utánam. Leültem az ágyra ő pedig mellém ült és megszólalt
-lehet hogy az apádat át tudod verni de engem nem. Mitörtént? Összejötettek? megzsarolt? vagy mi? -faggatozott
-nem dehogyis.
-akkor mi? mert tuti hogy nem az amit lent kamuztál
-jórendben elmondom. De nem mondhatod el senkinek. és ne is akadj ki! -mondtam
-mikor mondtam el a kettőnk titkát valakinek is?  na mond már
-jólvan.. elmeséltem neki mindent az elejétől a végéig. ő meg csak táltott szájjal nézett. mikor a végére értem a "történetemnek" Hanna megszólalt
-hogymii? Uristen ez a Bryan gyerek egy huuu nem akarok csúnyán beszélni de csak egyszer találkozak vele. megölöm
-jó semmibaj hiszen nem sikerült neki.
-és mivan ha újra megprobálja?
-nem hiszem hogy merné de többet nem mászkálok egyedül.
-remélem. Na és Austin milyen volt mellette aludni?
-fantasztikus. vagyis nem tudom tök jól éreztem magam vele. -válaszoltam mosolyogva
aznap nem nagyon csináltunk semmit.Hannával  Beszélgettünk. Napoztunk. Filmet néztünk.
Este viszonylag hamar elaludtunk. másnap kb. délbe keltünk és rájöttem hogy már Július közepe van. Még 1 és fél hónapom van a nyárból. És mehetek haza. Ez rossz érzéssel töltött el. A gondolatomból a telefonom csörgése zökkentet ki.
-Haloo -mondtam
-szia csak azért hívlak hogy mivolt tegnap? Nem voltak idegesek a szüleid? -kérdezte Austin
-nem aztmondtam hogy nem figyeltük az időt és olyan későn már nem akartam haza menni egyedül.
-Zsír. Na és ma mit csinálsz? nem találkozunk?
-De találkozhatnánk. És mit szeretnél csinálni?
-elmehetnénk grillezni te, Hanna, Alex és én. Na mit szólsz hozzá?
-megbeszélem Hannával és akkor mehetünk.
-rendben akkor majd hívlak a részletek  miatt.
-oké szia.
-szia -köszönt el és letettük a telefont.

5.rész

Sétáltam haza már kb. 5 percre. Amikor valaki megfogott hátúrról és befogta a számat. Mikor megfordultam Bryan állt velem szemben.
-Te meg mit akarsz? -kérdeztem
-Régen láttalak. És valami még kimaradt a kapcsolatunkból -mondta gúnyos nevetéssel
-mit szeretnél? átvertél félre ismertelek. takarodj.
-nyugi nem kell félni. Nem lesz semmi baj
közelebb jött és elkezdett csókolgatni persze eltoltam magamtól ahogy tudtam de ő erősebb volt.
Egy mozdulattal a földre lökött. Én csak sírtam meg sem tudtam szólalni egy hang sem jött ki a torkomból. Ott feküdtem és mozdulni sem tudtam borzalmas élmény volt. Amikor hirtelen valaki lerántotta rólam és bevert neki egyet aztán kiabált vele hogy takarodjon.
Nem tudtam ki az nem nagyon tudtam gondolkodni. Aztán oda jött és segített felállni. Akkor vettem észre hogy Austin az. Mikor oda jött átkaroltam ő pedig magához szorított. Megfogta a kezem és elindultunk.
pár perc múlva ismét ott voltunk nála. Amikor bementünk a házba az anyukája kérdezte hogy mitörtént de Austin annyit mondott hogy ma ott alszom.
Felértünk a szobába és leültetett az ágyra még mindig sokkos állapotban voltam. Austin mellém ült és átkarolt biztonságban éreztem magam a karjaiban de még mindig csak sírtam.
-Figyelj menj zuhanyozni én addig felhívom Hannát hogy ma itt alszol és szóljon a szüleidnek. Nem mondom hogy mitörtént rendben?
-Rendben köszönöm. Nagyon köszönöm. Ha te nem vagy kitudja mitörtént volna.
-ezen ne is gondolkodj. Menj zuhanyozz sokkal jobban leszel! -mondta és egy biztató mosolyt küldött felém
Elmentem zuhanyozni jó volt ott állni a forró víz alatt. Végig gondolkodtam hogy mitörtént volna ha nincs Austin. Nagyon hálás vagyok neki ezért. Soha nem fogom tudni neki ezt meghálálni. mikor már 15 perce álltam a zuhany alatt kezdett nagyon meleg lenni ezért kijöttem. Megtörölköztem és akkor észre vettem hogy nincs mit felhúznom ezért magamra tekertem a törölközött és bementem Austinhoz aki épp az ágyon ült és a telefonját nyomkodta. Mikor meglátott felnézett és édesen mosolygott
-Bocsi de adnál valami ruhát? sajnos nem vittem.
-persze egy perc. -még mindig mosolygott
Felült és oda ment a szekrényhez kivett belőle egy melegítő nadrágot és egy hosszú pólót. Odaadta én pedig vissza mentem a fürdőbe felölltözni mikor kész lettem vissza mentem a szobába.
-Jól áll neked. -mosolyogva mondta
én csak végig néztem magamon
-Feküdj ide az ágyamba én majd alszom a kanapén -mondta kedvesen
-Nem lehetne hogy velem alszol? vagyis legalább míg el nem alszom.
-de igen. ha neked így jó
-köszönöm
-igazán nincs mit.
-de van te megmentettél szó szerint soha nem tudom meghálálni ezt neked.
-nem is kell örülök hogy időben odaértem.
-de amugy hogy kerültél oda?
-a telefonodat itt hagytad utánad akartam vinni.
-azt hiszem ezt hívják szerencsének.
-Meglehet, de feküdj le.
Lefeküdtem az ágyba aztán Austin is mellém feküdt én pedig oda bújtam hozzá. Meglehetősen jó illata volt. Imádom az illatát. Mikor átkarolt annyira biztonságban éreztem magam vele. Úgy éreztem senki sem bánthat ha velem van.És akkor jöttem rá hogy Austin Mahone mellett fekszem! És ő mentett meg engem. Még álmodni sem mertem erről soha. Nem tudom meddig gondolkodhattam ezen mikor elaludtam.
Reggel mikor felkeltem Austin már nem feküdt mellettem. Felültem és körül néztem de nem volt sehol.
Mikor kinyílt az ajtó Austin lépett be egy tálcával amin volt pírítos és narancslé
-Jóreggelt. Egy kis reggeli -mondta Austin
-Köszönöm de nem kellett volna. Így is sokat tettél értem.
-Felejtsük el ezt. És ezt az idiótát is.
-Köszönöm azt is hogy nem mondtál semmit a szüleimnek sem Hannának
-jobb ha nem tudják. Most pedig reggeliz és öltözz fel, Aztán elmehetnénk valahova.
-Rendben. -mosolyogtam rá
Tudom hogy majdnem megerőszakoltak de mégis mosolyogtam. Vagyis persze a fejemben volt és soha nem felejtem el. De akkor is nagyon hálás voltam Austinnak és mosolyogtam mert vele voltam a közelében mindig mosolygok. Nem értem magam







NA akkor ha lesz 5 komment hozom a következő részt. Addig nem lesz. Remélem összejön :))

4.rész

Haza mentünk és még mindig ezen gondolkodtam, lehet csak barátkozni? Igen tuti ennyi volt az egész. Még egy órát gondolkodtam aztán elaldutam. Reggel a telefonom csörgésére kelltem fel. Alex volt az felvettem és álmos hangon beleszóltam a telefonba.
-Igen? 
-szia bocsi felkeltettelek? 
-igen de semmi baj mond mit szeretnél
-csak érdekelne mit terveztettek mára, mert ha semmit akkor eljöhetnétek Asutin koncertjére.
-Jó majd meg beszélem Hannával, mikor kezdődik?
-5-kor de ha jöttök akkor 4-fele gyertek.
-Rendben akkor majd ott találkozunk. mondtam és kinyomtam a telefont visszadőltem még egy 20 percre aztán felkeltem. Hanna már fent volt elmondtam neki, hogy ma Austin Mahone koncertre megyünk. Beleegyezett mert ő is kedvelte a zenéjit és őt is a tegnapi után.  Felöltöztünk beszélgettünk egy kicsit, és elkezdtünk készülödni. Fél 4 fele elkészültünk és elmentünk a koncert helyszínére ahol már nagyon sokan álltak peig még több mint 1 óra volt a koncert kezdetéig. Felhívtam Alex-et és mondtam hogy itt vagyunk a kapu előtt kijött és beengedett minket. Sokan néztek és beszólogattak hogy *ez nemér*
meg *kik ezek a lányok* és hasonlokat de nem foglalkoztam vele mikor beértünk Alex megölelt minket és bevezetett Austin öltözöjébe. Austin már elkészült és izgatottan várta a koncertet mikor bementünk meglepetten nézett.
-sziasztok ti mit kerestek itt? -kérdezte meglepetten
-szia Alex hívott meg azt hittem tudsz róla. De máris elmegyünk bocsi. -mondtam kicsit szomorúan.
-jajj dehogyis ne menjetek csak nem tudtam hogy kerültetek ide, de örülök hogy itt vagytok.
-haver azt hittem hogy ünneprontó leszel.
-nem csak fura volt. És miújság? milyen napotok volt -kérdezte Austin
-semmi különös reggel Alex felkellett a telefonhívássávál. aztán visszaaludtam. Mkor felkeltem Hannával beszélgettünk és elkezdtünk készülödni aztán idejöttünk és most itt vagyunk. És neked gondolom fárasztó?
-haha az jó lehetett. Nekem igen fárasztó felkeltem mentem tánc próbára. Aztán koncertet elprobáltuk úgy kb. 3x és most itt vagyunk. 
-Értem és ilyenkor mit szoktál csinálni? Mármint a koncert előtt
-imádkozzom hogy minden rendben legyen. 
-Srácok én ki megyek egy kicsit megnézem, hogy minden rendben van-e -mondta Alex
-várj megyek veled, kíváncsi vagyok hogy mennek ezek a dolgok. -mondta Hanna és elmentek. Ketten maradtunk Austinnal és nem tudtam mit csináljak kényelmetlen helyzet volt ezért leülltem a kanapéra.
Kb. 10 percig csönd volt mikor Austin megszólalt
-és hogy tetszik Maimi?
-imádom soha nem akarok elmenni innen.
-mért elmész? -kérdezte meglepetten
-igen csak nyaralni jöttünk ide Hannával és a szüleinkel. De augusztus végén vissza kell utazni Magyarországra.
-sajnálom. Amugy ott is vannak rajongóim? 
-vannak sőt én is az vagyok 
-ó télleg? -kérdezte büszkén
-aha imádoma zenéidet
-és csak a zenéimet? .kérdezte és egy huncut mosoly volt az arcán
-igen mert téged még nem ismerlek.
-akkor mit szolnál ha ma a koncert után átjönnél és beszélgetnénk?
-oké nekem jó.
mikor kimondtam belépett at ajtón Hanna és Alex valamin nevettek de inkább nem kérdeztük meg tőlük. Még beszélgetünk mikor bejött egy férfi és mondta hogy 10 perc múlva kezdődik ezért kimentünk és a színpad mögött néztük a koncertet. Bevallom nagyon tehetséges és élőbe még jobb volt mint mikor otthon hallgattam. 
Mikor vége lett a koncertnek Austin oda jött és mondta hogy fél óra és mehetünk, bolintottam  és elment az öltözö felé. Alex és Hanna kérdően néztek rám mire mondtam nekik hogy csak átmegyek beszélgetni. Mire elkezdtek ilyeneket mondani hogy *aha persze beszélgetni* de csak mosolyogtam és elmentem. Kimentem helyszínről és leültem egy padra és ott vártam Austint. Egy 10-15 percig vártam mikor kijött és nyújtotta a kezét
-indulhatunk? -kérdezte
-igen! -mondtam
-sétáljunk mert jóidő van és mert nem lakom messze. 
-rendben szeretek sétálni. 
sétáltunk már kb. 10 perce de nem szóltunk semmit csak mentünk néha rám nézett és mosolygtunk egymásra nagyon aranyos volt. Aztán megkérdezte
-és mivan Bryan-nel? Azóta beszéltetek? 
-nem. Nem is probálkozott meg semmi aminek nagyon örülök.
-Ez jó hír. 
-És neked hogy, hogy nincs barátnőd? -kérdeztem kíváncsian
-kimondta hogy nincs? 
-ja azt hittem mert nem beszéltél róla vagyis..
-hééj nyugimár nincs barátnőm csak vicceltem -mondta nevetve
-haha vicces vagy. -mondtam flegmán
Oda értünk a házhoz és nagyon szép, otthonos volt. Jó környék volt.
Bementünk és belüröl is mesés ház volt. Régi képek a falon és érezni lehetett az anyujája főztjének az illatát. jó illat volt.
-anyukád hol van? -kérdeztem
-nem tudom biztos elment boltba vagy a szomszédhoz. Amugy nem vagy éhes?
-nem köszi. 
-és inni kérsz valamit? -kérdezte
-ő igen köszi.
-rendben -öntött nekem egy pohár narancslét és elindultunk a szobájába. Nagyon szép szoba volt tele volt az egész rajzokkal amit a rajongóktól kapott. Ez nagyon kedves tőle. Bementem és leültem az ágyra. Belleittam a narancslébe és letettem az iroasztalára. Aztán ő is elült mellém.
-Milyen Magyarország? -kérdezte
-Hát nem olyan mint Miami vagyis jó néha szeretem de itt sokkal jobb.
-És sok barátod van?
-vannak de Hanna a legjobb barátom a többiekben nem nagyon lehet megbízni ha érted mire gondolok
-Értem nekem is sok kamu barátom van..
Nagyon megértő volt. Úgy kb. este 10.ig ott voltam mikor elkezdett csörögni a telefonom
-szia te holvagy? -kérdezte Hanna a telefonból
-szia Austinnál de mindjárt megyek csak nem figyeltem az időt -válaszoltam
-rendben siess. -mondta és letettem.
-Na Austin nekem mennem kell mert már késő van. Köszi mindent. -mondtam és indultam az ajtó felé
-Nincs mit de hazakisérlek. már késő van
-nem kell de azért köszi és ezel elemntem

3.rész

-szia örülök,hogy eltudtál jönni, nagyon csinos vagy. -mondta Bryan
-szia te is nagyon jól nézel ki -mondtam
-akarsz táncolni? -kérdezte
-mértne -mondtam és huzzót a tánc parketre
tánc közben oda simult hozzám, jó volt vele táncolni, és nagyon tetszett nekem. 
Pár perc múlva Bryan elment innivalóért, megittuk és ki mentünk egy kicsit sétálni.
-Na eddig hogy tetszik Miami? -kérdezte mosolyogva. A csillagok allatt még aranyosabb volt. 
-Imádom Miamit mindig is ide akartam jönni és nagyon örülök, hogy itt lehetek, de még nem sok mindent láttam. 
-Akkor holnap elmehetnénk egy kis városnézésre, nem gondolod?
-De örülnék ha körbe vezetnél a városban! 
-Rendben, amugy mesélj magadról egy kicsit. 
beszélgettünk kint egy kis ideig nagyon jó volt vele beszélgetni ő nem olyan mint az otthon lévő fiúk sokkal másabb jól éreztem magam vele, és nagyon jó fej volt. 
elmondta, hogy van egy húga és, hogy nagyon szeret napozni meg szörfözni. 

*2 héttel később*
Bryannel minden nap találkozunk és tegnap este megcsokólt, szóval együtt járunk. Nagyon boldog voltam mert úgy éreztem télleg számíthatok rá. Tudom csak 2 hete ismerem de megbízom benne. 
Estére meghívtak egy szülinapi buliba ahova Hannával és Bryannel megyek. 
Este 8-kor értünk oda és már mindenki jól érezte magát, mi is elkezdtünk táncolni és beszélgetni az emberekkel. Odajött hozzám egy srác beszélgetni aranyos volt és jófej mondta, hogy táncoljak vele de elutasitottam hiszen Bryannel járok. 
Aztán megjelent Hanna, hogy menjek vele mert fontos és elkezdett a másik helyiségbe húzni amikor megláttam Bryan-t egy másik lánnyal csókolozni. Borzalmas volt 1 napja járunk máris megcsal... Oda mentem hozzá és csak néztem.
mikor meglátott elkezdte mondani
-Ez nem az amire gondolsz nem történt semmi
-Ugyan ennyire ne nézz hülyének láttom hogy itt smárolsz egy csajjal mikor 1 napja járunk és azt mondom nem történt semmi.
Hiba volt bízni benned  -mondtam és közben folytak a könnyeim a tudtat hogy máris átvert én pedig mebíztam benne. Kifutottam a házból és leülltem a parton a homokba csak sírtam mikor valaki leüllt mellém és megkérdezte hogy "mi a baj?" 
a hangja ismerös volt de még is ismeretlen felnéztem és megláttam Austin Mahone.t
elöször nem hittem el de rám mosolygott és akkor már is tudtam hogy ő az. Már régóta rajóngok érte imádom a hangját és nagyon jól néz ki. Aztán újra megszólalt
-Na mesélj...!-mondta és nem tudom mért mivel nem is ismerem de elmondtam neki mindent mire csak elmosolyodott. 
-most mivan? kinevetsz? -kérdeztem kicsit flegmán
-nem, bocsi csak ez a srác mindenkivel ezt csinálja meg látja, hogy még új körbevezeti a városba aztán elkezd vele járni.. utána meg szépen otthagyja de még sosem bukott le ilyen gyorsan. 
-és ettől most jobban kéne éreznem magam? 
-nem csak miatta nem érdemes szomorunak lenned ez egy idióta.. de úgye nem szerettél belé? -kérdezte furán
-dehogy csak rossz volt, hogy egy nap után ezt csinálta de mire számitottam soha nem járna velem komolyan egy olyan srác mint ő... 
-ezt hagyd abba nagyon szép vagy csak kevés az önbizalmad és ez most egy kicsit rontott a helyzeten de hagyd ezt az idiótát... nem ér annyit -mondta mosolyogva és megfogta a kezemet és segített felállni.
-hova megyünk? -kérdeztem
-vissza a buliba mert az egyik legjobb barátom szülinapja van és különben is nem szomorkodhatsz mert akkor még jobban élvezi. Gyere nevess és táncolj. Neki ez sokkal rosszabb lesz -még mindig mosolygott (ettől a mosolytól meg tudnék halni)
-talán igazad van.. menjünk  -mondtam és mentünk vissza 
mindenki köszönt Austinnak mert ugye ezek az ő barátai. Austinnal elmentünk táncolni nagyon jó volt aztán Bryan oda jött és furán nézett 
-te meg mit csinálsz? -kérdezte
-hát nem azt amit te ugy 10 perce.. gondolom nem valami jól csokolt az a csaj -mondtam és elmentem az az arc minden kincsel felért !! 
Austin csak nevetett aztán olyan 11-fele hazamentünk Hannával és lefeküdtünk kérdezte hogy jól vagyok-e mondtam neki hogy sokkal jobban mert Austinnal beszélgettem nagyon aranyos, kedves, vicces és megértő srác minden lány álma.
De remélem még találkozunk mert nagyon szeretném jobban megismerni. 
Egész este rá gondoltam, hogy mennyire kedves volt, hogy megvigasztalt de tudtam, hogy itt ennyi lesz mivel ő Austin Mahone de azért álmodni szabad nem? 
Reggel kb. 10-kor felkeltem Hannával lementünk a partra napozni. Nagyon jó volt ott feküdni és kicsit pihenni. Végülis erről szól a nyár. 

*1hét múlva*
Hanna úgy gondolta jó lenne elmenni egy karaoke estére mert imádunk énekelni bár nem tudunk de azért vicces lenne. 
Este 8-kor kezdödött oda értünk és megnéztük a versenyzőket voltak tehetséges és kevésbé tehetséges fellépők sokat nevetünk mig végül mi jöttünk kicsit izgultam, hogy milesz de felmentünk a színpadra és Selena Gomez ~ Love you like a love song baby zenéjét kaptuk  szerettem ezt a számot Hannával egy kicsit viccesre sikerült az elöadásunk mert szinte minden mondta közepén elkezdtünk nevetni de élveztük! 
Visszaültünk a helyünkre mikor végeztünk és következett a színpadon nem más mint Austin és a barátja Alex! (remek végig nézte a bénázásom) gondoltam magamban
Nagyon jók voltak de ők is végig nevették az egészet kb. 
Mikor végeztek Austin és Alex leüllt a pulthoz és onnan nézték tovább a müsort
de én nem bírtam ki, hogy "véletlenül" ne találkozunk ezért oda mentem a pulthoz és kértem egy koktélt.. Azthittem nem is vesz észre. Mikor oda köszönt
-Szia hát te? -kérdezte ugyanazzal az imádnivaló mosolyával.
-szia a barátnömmel jöttünk nevetni! -mondtam nevetve
-ja értem mi is! Amugy ne haragudj de elfelejtettem a neved 
-Lorena és semmibaj ilyen nagy sztár örül ha a barátai nevét tudja -mondtam kötekedve
-Ja igen milyen szemtelen vagy! -mondta nevetve
-haha, de megyek mert a barátnőm már vár
-oda üllhetnénk hozzátok? Ha már elfelejtettem a neved legalább kárpótoljalak
-ha kárpotolni akarsz fizesd ki a koktélt -mondtam és kacsintottam egyet
-rendben de akkor oda üllünk 
-jólvan gyertek!
Titokban örültem, sőt inkább ezt akartam hogy oda ülljenek de nem mutattam ki nehogy elszálljon! 
Sokat nevettünk és viccelödtünk. Alex is nagyon kedves fiú. Alex szeretett volna még egyett énekelni és mondtam, hogy mehetünk. Alexxal is végig nevettük az egészet. Nagyon megkedveltem őt. És talán egy kicsit féltékennyé akartam tenni Asutint. Hátha elérek valamit!  Austin elment wc-re és addig Alex megadta a számát és én is neki amikor Austin vissza jött azt látta, hogy éppen Alexxal beszélek telefonon aki ott üll mellettem. Austin kicsit furán nézett ránk gondolta idióták vagyunk. De nem hiszem, hogy féltékeny lett volna, lehet hogy Alex miatt akart ide üllni. Vagy Hanna miatt?? 
Nem értettem semmit.

2.rész

Reggel felkeltem és rögtön felöltöztem, lefutottam a konyhába köszöntem a szüleimnek és nagyon izgatott voltam
mikor indulunk? -kérdeztem
neked is jóreggelt amugy 1 óra múlva indulunk a repűlőtérre. -mondták
oké akkor megyek készülödni. -válaszoltam és  rohantam fel
fel értem és felhívtam Hannát, hogy kész van-e már
szia Hanna miújság?? kész vagymáár?? -kérdeztem izgatottan
én már uton vagyok mivel messze lakom pestől ezért még 1 óra és ott vagyok a reptéren -mondta
oké mi is egy óra múlva megyünk ott találkozunk már alig várom. -mondtam
éniis és elsem hiszem de leteszem mert a kocsitól alig hallak ott találkozunk puszi -mondta
okéés sziaa -válaszoltam és letettem. 
elkészüldötem aztán 1 óra múlva rohantam le, hogy induljunk végre 
mehetünk -kérdezte apa 
persze menjünk én kész vagyok -mondtam 
beszáltunk a kocsiba és indultunk a reptérre. 
a reptéren már ott várt Hanna és a szülei oda rohantam és át karoltam 
szia azt hittem már sosem találkozunk el sem hiszem -mondta izgatottan
én is és annyira jó téged látni -válaszoltam
egész úton nevettünk és kiabáltunk a repűlön is nagyon elvoltunk. aztán oda értünk Miamiba leszátlunk és megláttam a világ legjobb városát IMÁDTAM és még csak most értem oda de már is ott akartam maradni örökké 
oda értünk a szállásra egy tengerparti ház volt ami csodálatos volt
Hannával közös szobát kaptunk remek kilátással .
mikor mindent kicsomagoltunk Hanna mondta hogy menjünk el városnézésre persze rögtön igent mondtam és indultunk. 
apu elmentünk városnézésre -kiabáltam és már be is csuktam magam után az ajtót. 
a város gyönyörű volt a tengerpart csodás és kellemesen jó idő, mintha a mennyországba lettem volna. 
Hannával bementünk egy helyre inni valamit. kikértünk két koktélt és leültünk egy kinti asztalhoz. a koktél finom volt és egyszer csak oda jött egy srác 
sziasztok ujjak vagytok itt? mert még sosem láttalak titeket itt? -kérdezte a jóképű srác
szia igen most utaztunk ide erre a nyárra -válaszoltam  mosolyogva
értem, amugy mi a nevetek? -kérdezte
az enyém Lorena és ő Hanna a legjobb bnöm, és neked mi a neved? -kérdeztem
szép neved van, az én nevem Bryan, nincs kedvetek ma eljönni egy házibuliba? jó lesz -mondta a srác
hát nem tudom még mert a szüleinnkel vagyunk itt de lehetséges. -adtam rövid választ
azért leírom a címet este 9-kor kezdődik remélem eltudtok jönni -mondta és elment
jólvan szia -köszöntünk el
szerinted elmenjünk? -kérdeztem hannától
hát nem tudom szerintem rendes srácnak tűnt és nagyon bejöttél neki -mondta
télleg? -kérdeztem elpirulva
persze különdben nem hívott volna meg egy buliba -mondta
lehet igazad van. akkor viszont el kell menünk -mondtam és elindultam haza felé
most hova mész? -kérdezte furcsán
haza, megkérem hogy elmehessünk a buliba. -mondtam és mentem tovább
mikor haza értünk megkértem h hadd mehessünk el a buliba nehezen de belementek a dologba de éjfélre haza kell érnünk. nagyon örültem és elmentünk készülödni mert már 6 óra volt. egy rózsaszín ruhát vettem fel, magassarkúval, kivasaltam a hajam és egy kis sminket is tettem.
Hanna egy kék ruhát vett fel magassarkúval és ő is kivasalta a haját
aztán elindultunk mikor oda értünk mindenki nézett biztos mert nem ismertek aztán megláttam Bryant aki meghívott minket. nagyon jól nézett ki meg kell hagyni. 
oda jött és elkezdtünk beszélgetni.

1.rész

Reggel 7 óra volt mikor csörgött az ébresztő muszáj volt felkelnem mert ez volt az utolsó nap a suliban és végre nyáár már alig vártam. 
Gyorsan kimásztam az ágyból, és felöltöztem. Fogat mostam és lementem reggelizni. Apu még otthon volt és éppen piritost evett. Oda mentem adtam az arcára egy puszit és tettem egy kis műzlit egy tálba. Leültem apu mellé és elkezdtem enni. 
-Hogy aludtál? -kérdezte apu
-Egész jól és végre ez az utolsó suli nap, el sem hiszem. És te, hogy aludtál? -válaszoltam
-Én is jól de most mennem kell dolgozni. Ha haza érsz anyáddal van egy kis meglepetésünk számodra -mondta és elment
Nem tudtam mi lesz az de ha apu meglepetést ad akkor az mindig jó szóval alig vártam hogy végre hazaérjek. Én is megettem a kaját és elindultam a suliba viszonylag közel van ezért sétáltam mivel nagyon jó idő volt. Mikor beértem a suliba már ott voltak a barátaim oda mentem hozzájuk és beszélgetünk. Megbeszéltük, hogy nyáron majd megyünk pár helyre együtt. Elbucsuztunk és mehetünk is haza,
Mikor hazaértem rögtön rohantam apuékhoz hogy mi a meglepetés. 
Sziasztok megjöttem na mi az a meglepetés? -rögtön mondtam mikor beértem
Szia elöször üllj le. -mondták 
Oké de mondjátok már!! -erösködtem
Na szóval a nagy hír az, hoogy ....
Na mondjátok máááár -nem bírtam magamal
Jó elmondjuk egész nyarat Miamiban töltjük és a legjobb barátnöd is jön a szűleivel együtt -mondták tök nyugodtan
Ez most komoly??  nem hiszem el. ez a kész átverés ??? -nem tudtam mivan most
nem ez komoly. mindig a barátnödről beszélsz és Miamiról. ezért felvettük a kapcsolatot a barátnőd szüleivel és Holnap indulunk is. -még mindig tök nyugotan mondták
URISTEEEN IMÁDLAK TITEKET  -mondtam és szaladtam telefonálni Hannának, hogy elmondjam a jó hírt
bementem a szobámba a telefont kerestem ott volt az ágyamon oda mentem és tárcsáztam *kicsörög*
Szia hallotad a hírt??? -kérdeztem síkítva
milyen hírt? -kérdezte
megyünk Miamiba egész nyárra és TE is jössz a szüleiddel együtt -mondtam ugrándozva
MICSODA?? -kérdezte mostmár ő is ujjongva
Jól hallotad most mondták a szüleim el sem hiszem de komolyan -válaszoltam
URISTEN ez nagyon jólesz!!! megyek megkérdezem a szüleim akkor erről az egészről és utána beszélünk Sziaaaa -mondta
puszii -letettem és máris pakoltam a cuccaimat
egésznap pakolgattam a cuccaimat és sokkos álapotban voltam egy nap alatt valóra vált 2 álmom is. Találkozok a legjobb barátnőmmel és Miamiba megyek !!! egésznapom így telt de este fele lementem vacsorázni mert kezdtem éhes lenni a szüleim már elmentek gondolom elintéznek valamit a munkahelyen az utazás előtt. Csináltam magamnak egy szendvicset és kakaót. Felvittem a szobámba be kapcsoltam a laptopot és felnéztem facebookra és twittere is. Facebookon rám írt pár ember a suliból elbucsúztam tőlük mert ugye nem fogunk találkozni ezen a nyáron már. Aztán kiakpcsoltam és lefeküdtem de nem tudtam aludni egész éjjel csak az utazáson járt az eszem. Mi lenne ha az is valóra válna hogy szerzek egy pasit a nyáron. Akkor minden tökéletes lenne. Nagyon sokat gondolkodtam aztán végre elaludtam.

bevezetés

sziasztok Lorena vagyok 15 éves. Budapesten lakom a szüleimmel. Testvérem nincs de van egy legjobb barátnőm Hanna aki nagyon messze lakik ezért még nem találkoztunk. Nem vagy a legjobb tanuló de azért a legroszabb sem. Most kilencedikes vagyok egy Művészeti iskolában. Nagyon szeretnék színésznő lenni. A suliban van sok barátom. Fiúkkal is jóba vagyok de egyiksem tetszik CSAK barát. Remélem ezen a nyáron végre találok egy fiút akit télleg szeretek.   ÉÉÉSS a legnagyobb álmom hogy egyszer eljussak Miamiba. Remélem egyszer sikerűl :)